Hobbijaim közül alighanem a kertészkedés számít a legújabbnak, hiszen mindössze öt éves múltra tekint vissza, jóllehet Gödöllőn, ebből még egyetemi szintű képzésben is részesültem.
Édesanyám váratlan halála után 2012-ben lettem kerttulajdonos, de a kertet sokáig csak nyűgnek éreztem, és nem is foglalkoztam vele. Aztán mintegy „terápiás” céllal kezdem bele a kertrendezésbe és kertészkedésbe. A terápia elmúlt, de a kert megmaradt, sőt egyre szebb lett. Akkoriban rendszeres mondásom volt, hogy „a növények meghálálják a gondoskodást.”
Első könyvem („Kertem – Fák, virágok, bokrok – emberek, rendszerek”) éppen a kertészkedésről, a kertről, és természetesen a kertészről is szól. A könyvet 2017-ben, egy sportbaleset következtében elszenvedett egy hónapnyi kényszerpihenő alatt írtam. A könyv a saját kertem kialakítása során összegyűjtött tapasztalataimat mutatja be, egyúttal azokra az igazságokra is rávilágítva, amik éppúgy helytállóak lehetnek egy kertben, mint a nagybetűs ÉLET-ben. A kertészkedés ma is rendszeres időtöltésem, és az írással mintegy váltják egymást. Egy kis írás, egy kis kert… főleg tavasztól őszig.